MI AZ A DEMENCIA? 

 

A szó egy gyűjtőfogalom, nem egy konkrét betegségre utal. A „demencia” annak a tünetcsoportnak összefoglaló neve, amikor az agyi kapacitás különböző okok hatására lényegesen és visszafordíthatatlanul csökken, a rövidtávú memória és az emlékezés képessége nem kielégítő, az agysejtek működésében krónikus zavar áll be, illetve azok száma drámai és folyamatos csökkenésnek indul. Ez érinti még a gondolkodást, a problémamegoldás képességét, a beszédet és az érzékelést. A tünetek együttese már nagyban befolyásolja az érintett személy mindennapjait. A demencia nem normális velejárója az öregedésnek, mint ahogy azt sokan (tévesen) gondolják.

 

Amikor egy agysejt elhal, az nem helyettesíthető. A betegség progresszív, vagyis az idő előrehaladtával egyre rosszabbodik. Bizonyos számú agysejt pusztulása után, az agy maga zsugorodni kezd. A demencia kiváltó okai nem mind ismertek, az állapot, az azt kiváltó októl függetlenül, jelenleg nem gyógyítható.

 

A kutatók ma már több, mint száz különböző típusát ismerik ennek a betegségnek, közülük mégis csak néhányat mondhatunk szignifikánsnak, ismertnek. Szakemberek hangsúlyozzák, hogy nagyon gyakori a kevert-demencia jelenléte valakinél. Ezt a kifejezést akkor használjuk, ha az érintettnél a demencia különböző típusaiból egynél többet diagnosztizálnak, vagyis ha például egyszerre mutatható ki az Alzheimer-kór és a vaszkuláris (érrendszeri) demencia megléte. Számos betegem ebbe a kategóriába tartozik.

 

 

A betegséggel járó tünetek és szimptómák különbözőek lehetnek a demencia egyes típusainál. Ezek már eredményei és tükrei az agyban végbemenő folyamatos hanyatlásnak, az agysejtek normális funkciójának sérülésének, elhalásának. Alzheimer-kórnál például – ami egyben a leggyakoribb demencia típus -, a változások elsőként az hippokampuszban (előagy, vagy nagyagyban helyezkedik el) jelentkeznek, ami az agynak azon része, amely a memóriáért felelős, az emlékekért, amelyeket életünk során felhalmoztunk. Éppen ezért, az ilyen típusú megbetegedéssel élők már a korai stádiumban is mutatnak memóriavesztésre utaló tüneteket. Összehasonlításként, egy másik típusnál, a frontotemporális demenciánál ugyanakkor az agy elülső, frontális és temporális lebenyei, érintettek legkorábban. Így az ezzel a típussal élők hamarabb mutatnak személyiségbeli változást, valamint nehézségeik támadnak a napi dolgok tervezésében, szervezésében jóval azelőtt, hogy bármilyen probléma felütné a fejét az emlékezés képességében.


A DEMENCIA FŐBB TÍPUSAI 

 

Alzheimer-kór

 

Az agysejtekben lerakódott abnormális, úgynevezett fehérje plakkok lerakódása okozza. Ez a lerakódás az idő előrehaladtával ’megfojtja’ az agysejtet és megakadályozza annak normális működését, így az képtelenné válik arra, hogy üzenetet továbbítson a többi agysejt felé. A változások elsőként a hippokampuszban (előagy, vagy nagyagyban helyezkedik el) jelentkeznek, ami az agynak azon része, amely a memóriáért felelős, az emlékekért, amelyeket életünk során felhalmoztunk. Éppen ezért, az ilyen típusú megbetegedéssel élők már a korai stádiumban is mutatnak memóriavesztésre utaló tüneteket. A legfrissebb kutatások szerint a nők körében valószínűbb és gyakoribb ez a demencia típus, míg a megbetegedett férfiak többsége Vaszkuláris demenciával diagnosztizált.

 

Vaszkuláris demencia

 

Az agyi erek vérellátásának elégtelensége miatt elhalt agysejtek miatt alakul ki. Történhet direkt behatásra, baleset következtében például, ahol a fejet ért súlyos sérülés miatt az agy egyes részei kizáródnak a normál vérellátásból. Kiváltó oka lehet még a stroke (agyvérzés), vagy az agyi erek elmeszesedése, megbetegedése. Tünetei attól függnek, hogy az agy mely területén szűnt meg az oxigénellátás és hol kezdődött a sejtelhalás. Érrendszeri demenciának is nevezik.

 

Huntington-kór

 

Ez a demencia egy génekkel örökölhető típusa, amit a memóriavesztés és mentális zavarok mellett a száj önkéntelen rángatózása, grimaszolása, eltorzulása kísér. Gyakran jár együtt az agresszióval. Ápolási szempontból különösen fontos az étkezések felügyelete ilyen típusú megbetegedésnél, mert jellemző a habzsoló, mohó evés – ami szintén a típus sajátossága – így fennáll a fulladás, félrenyelés veszélye.

 

Lewy-testes demencia (DLB Dementia with Lewy Body vagy Lewy Body Dementia)

 

Ez a demencia típus egy protein eredetű üledék (Lewy-testek) lerakódásának eredménye, ami az agy frontális lebenyében keletkezik. Nevét egy német orvosról kapta, aki először azonosította ezt az abnormális sejtet. Anatómiájában hasonlóságokat mutat az Alzheimer-kórral és a Parkinson-kórral, ezért diagnosztizálása nehéz. Utóbbinak gyakran velejáró kísérője, és csak úgy mint a Parkinson-kórnál, itt is megfigyelhető alapvető kémiai anyagok alacsony szintje az agyban, mint a dopamin, vagy az acetilkolin. A demencia ennél a típusánál az ítélőképesség és az elvont gondolkodás már a korai stádiumban károsodik, noha az intellektust sokáig nem érinti. Gyakori tünete a vizuális hallucináció, ami más típusoknál kevésbé jellemző.

 

Frontotemporális demencia (FTD vagy Pick’s disease)

 

Ez a típus kevésbé gyakori és az agyi változások széles körét foglalja magába. Az agysejtek elhalása – illetve csökkent képessége arra, hogy üzeneteket továbbítson – a homloklebenyekben és a halántéklebenyekben alakulnak ki. Oka lehet még kémiai vegyületek elvesztése, teljes hiánya is, amelyek fontos jelek szállításában, továbbításában vesznek részt az idegsejtek felé. Az állapot előrehaladtával mindkét agyi lebeny (frontális és temporális) szövete zsugorodni kezd. Az érintett agyrész funkcióinak elvesztése miatt, erre a típusú demenciára jellemző a beszédzavar, szignifikáns változás a személyiségben és a kiszámíthatatlan viselkedésváltozás. Noha nem gyakori demencia típusról van szó, fontos megjegyezni, hogy elsősorban a fiatalabb korosztálynál üti fel a fejét, a legtöbb esetet 45 és 65 év közöttieknél diagnosztizáltak a világon.

 

Korsakoff-szindróma (Korsakoff’s Syndrome vagy Alcohol-related brain damage ARBD)

 

 

Sajnos egyre gyakoribb demencia szerű megbetegedés. Az agykarosodást ennél a típusnál a hosszú időn keresztül, rendszeres és túlzásba vitt alkohol fogyasztása okozza. Ál-demenciának is nevezhetjük abban az értelemben, hogy társaival ellentétben, ennél a típusnál a megfelelő orvosi kezelés és az alkohol teljes elhagyása részleges, vagy teljes gyógyulást eredményez, noha a betegség tünetei nagyon hasonlóak az Alzheimer-kóréhoz. Különbözik a többi típustól abban is, hogy állapotrosszabbodás kevésbé jellemzi. Tünetei között szerepel a memóriavesztés, nehézségek a tervezésben, döntéshozatalban, valamint antiszociális magatartás és más emberek iránti érzések, érzelmek teljes hiánya.

 


A Demencia Diagnózisa 

 

Ha aggódni kezdett feledékenysége miatt, ha gyakran és indokolatlanul fáradt, és esetenként zavarodott, nehezen ért meg olyan mindennapi helyzeteket, eseményeket, amiket korábban könnyedén kezelt, akkor itt az ideje, hogy felkeresse háziorvosát.

Ha ismer olyat közvetlen környezetében, akikre illenek a fenti tünetek, javasolhatja az illetőnek, hogy keresse fel háziorvosát, ahova szívesen elkíséri.  Fontos tudni, hogy számos egyéb fizikai elváltozás is okozhatja ezeket, nem feltétlenül a demencia korai jelei a tünetek, mégis a demencia megléténél tipikusnak mondhatók.

Ezt a mentális leépüléssel járó folyamatot mindenki másként éli meg. Ugyanakkor léteznek olyan univerzálisnak tekinthető problémák, amelyeken a betegek túlnyomó többsége osztozik, amelyek egyre növekvő gondot okoznak:

 

·         a mindennapokban fontos rövidtávú memória

 

·         koncentráció, tervezés, szervezés

 

·         beszéd, nyelvtan (pl. nem találják a megfelelő szavakat)

 

·         Távolság pontos megítélése, messzebb lévő tárgyak felismerése (amit nem látászavar okoz)

 

·         Orientáció (zavar abban, hogy milyen napot, hónapot, évet írunk, vagy nem tudják, hol vannak épp)

 

A demencia állapotának felmérése nem egy egyszeri vizsgálat, sokkal inkább egy lassú és hosszú folyamat, ami általában azzal kezdődik, hogy a családtagokban felébred a gyanú: valami nem stimmel. Hétköznapi teendőkben észlelt változások ezek, mint például egy elfelejtett gyógyszer, amit nem vett be az érintett. A gyanútól a diagnózisig egy több szakaszból álló folyamat vezet, ami ugyanolyan megterhelő lehet lelkileg a betegnek, mint közeli családtagjainak, barátainak.

A diagnózis felállítása a betegség korai szakaszában nehéz, mégis rendkívül fontos.  Átfogó kivizsgálás azonban ma már képes viszonylag pontosan azonosítani a demenciát és annak típusát. Fontos azonban tudnunk, hogy a tudomány mai szintjén kizárólag a halál beálltát követő boncolás erősítheti meg kétséget kizáróan, hogy az életben megállapított diagnózis helyes volt-e.

Többféle úton juthat el valaki a demencia diagnózisához. Legtöbben a háziorvossal kezdik a folyamatot. Angliában ma már gyakorlat az is, ha valaki 75 évét betölti és kórházi kezelésre szorul (bármi miatt), akkor az orvosok alap életfunkció felmérésének kötelező része a kognitív tesz készítése és a memória vizsgálata, a vérnyomás, a pulzus, hőmérséklet, vizelet vizsgálat mellett.

Amennyiben a háziorvossal történt konzultáció, vagy a kórházi alapvizsgálat demencia gyanúját igazolja, további, speciális vizsgálatok szükségesek:

·         A háziorvos kérhet vér- és vizeletmintát, amit demencia gyanújával küldenek elemzésre.

·         A háziorvos elvégezheti a MMSE tesztet, amit oldalunkon Ön is megtalál letölthető formában, vagy elvégezheti interaktív, kognitív állapotfelmérő tesztünket, aminek elkészítésében szintén felhasználtuk az MMSE elemeit.

·         Általános pszichiáteri kivizsgálás.

·         Neurológus szakrendelésre beutalás, ahol elvégezhető az agyi CT, CAT, MRI és/vagy EEG vizsgálat.

·         Szerencsés esetben a neurológus szakorvos egy specialistákból álló csoportban dolgozik mentálhigiénés nővérrel, pszichológussal, szociális munkással és demencia tanácsadóval, így referálhatják az érintettet a különböző szakterületekre, ahol tanácsokat és elég információt kaphat ahhoz, hogyan tovább.

A demencia diagnózisa megváltoztatja addigi életünket. Nem csak azokét, akiket közvetlenül érint, de a beteg környezetét is. Szociális, egészségügyi és közösségi szervezetek támogatása nélkül szinte lehetetlen, de legalábbis kegyetlenül nehéz a demenciával együtt élni. Másrészről viszont, a megfelelő segítség megtalálásával, a tudás specifikus bővítésével és a közvetlen környezet demenciabarát kialakításával az életminőség hosszú évekig magas szinten tartható, a betegség lefolyása lelassítható, kitolható, akár 15-20 évre is.

Az országosan már több nagyvárosban működő Alzheimer Café segítő szervezet listáját megtalálhatja oldalunkon.

 

 

(Forrás: saját tanulmányok/ www.alzheimers.org.uk )


 A DEMENCIA KEZDETI JELEI, TÜNETEI 

 

Minden ember egyedi és különleges, ezért a demencia is másképpen jelentkezik mindenkinél. Nincs két olyan beteg, akiknél a jelek ugyanabban a sorrendben, ugyanolyan intenzitással jelentkeztek volna először. Az érintett személyisége, társadalmi helyzete és általános egészségi állapota mind fontos faktorok abban, milyen hatással lesz rá az agysejtek megbetegedése.  

A tünetek igen változatosak lehetnek a demencia különböző típusainál is, de van néhány olyan jel, ami egyetemleges, és amit az érintettek túlnyomó többsége tapasztal a kezdeti szakaszban.

Alább ezeket a korai jeleket mutatjuk felsorolásunkban, amik a leggyakoribb előfordulással vezetik a korai tünetek listáját világszerte, nemtől, demencia típustól, nemzetiségtől függetlenül.

1.     Memóriazavar (elsősorban a rövidtávú memória elvesztése)

2.    Nehézségek az addig ismert, rutinfeladatok elvégzésében (pl. felöltözés, kávéfőzés, takarítás)

3.    Problémák a beszédben (furcsa, oda nem illő szavak beillesztése mondatokba, kudarc a keresett, vagy a megfelelő szó megtalálásában)

4.    Zavar a tájékozódásban, hely-, idő-, dátum tekintetében.

5.    Gyenge-, vagy csökkenő ítélőképesség (pl. évszaknak nem megfelelő öltözék kiválasztása – télikabát júliusban.)

6.    Problémák az aktuális ügyekben való részvétellel (csekkek befizetése, másokkal folytatott beszélgetés nyomon követése).

7.    Tárgyak szokatlan helyre történő elrakása. (pl. kenyér a fürdőszobába, WC papír a sütőbe)

8.    Változások a hangulatban, a magatartásban (pl. hirtelen hangulatváltozás, vagy épp az együttérzés teljes hiánya).

9.    Változás a személyiségben (pl. hamar válik gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá vagy apatikussá különösen akkor, ha szembesül azzal, hogy emlékezete cserben hagyta).

10.  A kezdeményezés teljes hiánya (pl. viselkedésében passzív, órákig ül a TV előtt, aluszékony, érdeklődés elvesztése addig kedvelt hobbikban).

 

(Forrás: www.alz.co.uk)